Egy átlagos nap menetrendje

Hogy hogyan is néz ki egy átlagos hétköznap a Vallekilde Népfőiskolán?

7:45 – vekker csörög, kivakarom magam az ágyból, gyors mosakodás, öltözködés

8:00 – reggeli a Dining Roomban; continental breakfast (hidegtálas svédasztal, frissen sült meleg kenyér, kávé, tea), álmos angol félmondatok röppennek az asztal fölött

8:45 – Morning assembly @ Lecture Hall; kis éneklés, egy tanár vagy diák kiselőadása félórában, (felébredés vagy majdnembealvás,) utána röpke eligazítás az aznapi dolgokról

9:30 – kezdődnek a főtárgyi órák; a Jazz Line zenészpalántái az alagsori Music Roomban hangolják zajdobozaikat, majd a húrok (billentyűk, dobok, hangszálak) közé csapnak

12:00 – ebéd; változatos meleg és/vagy hideg kaja svédasztalon, próbáljuk rávenni a dánokat és a magunkat hogy angolul beszéljen mindenki, fáradtságtól függően élénk társalgás zajlik

13:00 – főtárgyi vagy melléktárgyi órák; én kóruséneklést, nemzetközi politikát, és a Party Band nevű órát (partizenekar) választottam melléktárgyként

18:00 – vacsora; mint az ebéd

19:30 – közösségi program; változó (mozi, party, café, sport…)

valamikor 24:00 után – szundi

Pénteken változik néha a fenti beosztás, ugyanis külsős előadók jönnek (zenészek, írók, politikusok, mittoménkik…), és ők tartanak nekünk előadásokat. Hétvégenként 9:30 – 11:00 között van egy brunch nevezetű szabad étkezési lehetőség (a breakfast és lunch szavak összevonásából), valamint este 6-kor vacsi; a kettő között vagy van valami közösségi program (választható), vagy csak elvagyunk a suliban magunkban vagy egymással. 🙂

Legközelebb mesélek az órákról kicsinyég.

Pár szó az épületről

Az iskola – és maga az épület is – 140 éves, így eléggé különleges hangulata van – azonban igen otthonos és kényelmes a sok gusztusosan berendezett közösségi térrel. Elhelyezkedését tekintve egy kis falu szélén, a semmi közepétől két lépéssel jobbra található.
It’s like living in a Harry Potter movie – jegyezte meg első nap a suliigazgatónk, Bo Espersen.

Az alaprajz U betűt formáz, melynek bal szárában a lakószobák találhatók, 3 szinten. Sok szobában külön zuhany és WC van, de amelyikben nem lenne (ilyen a mienk is), ott a szomszéd ajtó a folyosón a közös (2 szoba által használt) fürdőszoba. Mosdó mindegyik szobában van.

Az épület középső részében közösségi- és előadótermek találhatók; ami nagy pozitívum számomra, hogy szinte mindegyikben ott figyel egy zongora vagy pianínó (még az ebédlőben is!), így bármikor könnyen lehet hangszerhez jutni (pláne hogy én vagyok az egyetlen billentyűs a kurzuson 🙂 ).

Az U betű másik szárában az  irodák, tantermek (Music Room, Ceramics Room, Art Room), egy nagy kandallós közösségi terem, egy kis mozi és a Festival Hall (koncertterem) található. Az épületnek ehhez a sarkához van legközelebb a különálló tornacsarnok, ami szintén 140 éves, műemléki védelem alatt álló épület.

Fotókért erre tessék kattintani!

Legközelebb mesélek nektek egy átlagos hétköznapról, jó éjszakát gyerekek!

Első benyom(ód)ások

Visszamenőleg sztoripótlás az utazásról: Az ausztál szobatársak Malmöben valóban egy finn, egy ausztrál és egy svájci srác voltak. Ebből az első kettő bulizott hajnalig és aludt délig, szóval nem sokat láttam őket. A svájci srác rendes volt, dumáltunk a reggelinél, és nála hagytam a csomagjaimat még délelőtt. Amit utána buktam, mivel nem tudtam egyszerűen bejutni a hostelbe a cuccokért. Emiatt fél perccel lekéstem a vonatom Malmöben, ami a vasárnapi menetrend miatt két órás késésre duzzadt Vallekildéig.

A vasút mérföldekkel előrébb jár fejlettségben mint Magyarországon, de a nemzetközi jegykiadás nem volt eléggé gördülékeny. Ami kár, mert egyébként nagyon működni látszott a just works életérzés.

Szerencsére az ismerkedős programok jól sikerültek, így hamar behoztam a kezdeti késés miatti lemaradásomat.  Az oktatók normálisak, a diáktársak rendesek; egyetlen probléma – akármilyen furcsán is hangzik – a rengeteg dán. Kábé az itt tanulók fele (vagy tán többen is) Dániából jöttek, és bizony sokszor nem figyelnek rá, hogy a küldöldről érkezettek egyáltalán nem értik a nyelvet. Csak akkor váltanak angolra, ha téged szólítanak meg; nem nagyon lehet résztvenni a társalgásukban. A többi külhonival így könnyebb megtalálni a közös hangot; lengyel, szlovák, magyar nációkat tudtam megjegyezni eddig. (Magyarok hárman vagyunk, Jucival és Andrissal mindhárman a Jazz Line-on tanulunk, ahogy fél szemmel láttam februárban jön még legalább egy magyar leányzó.)

Folyt. köv.! (Írjatok, miről meséljek! 😉 )

Malmö: 6 Celsius fok, köd – a hajam még mindig tart

Míg Budapesten vacog a jónép a kemény fagyokban, én ma délben langymeleg +6°C-ba érkeztem Malmö-Styrup repterére. Repülés semmi extra, Esztergomot és a havas Szlovákiát még látni lehetett, utána felhőtenger.

A turistaszállás meglepően kultúrált, nem csak tiszta, de egyszerűsége mellett igényes is; jófej recepciós, klassz közösségi terek nagy fotelekkel, hackelhető WiFi. 🙂 A szobatársaim korombeli utazgató ausztrál srácok, úgy néz ki nem túl hangos népség szerencsére.

Malmö kellemes város, fél nap alatt gyalog lazán végigjárható a pár főbb nevezetessége; a Malmöhus (ami egy nagy szélmalom, benne valami múzeummal – zárva volt), a Lilla Torg (piactér), a Szt. Péter templom és a Turning Torso (csavart formájú toronyház, Svédország legmagasabbja). Aranyos, kellemes, szép… de annyira azért nem nagy durranás. Szívesen elélnék itt hosszútávon, de turistaként ez alatt a fél nap alatt simán kiveséztem.

Érdeklődőknek fotók itten.

Lábjegyzetben a közlekedéstechnikai érdekességek: gázüzemű buszok mindenütt, remek utastájékoztatás, rengeteg kerékpár (lásd fotók).

Holnap délelőtt pihenés, reggeli, esetleg még egy kis császkálás a városban, aztán irány az Øresund hídon át vasúttal Dánia!

Helló Világ!

Üdv az Olvasónak!

Holnapután indulok Dániába, egy kis malmöi kitéréssel.  Itten lesznek belőle blogbejegyzések jól, hogy az itthonmaradottak is képben lehessenek. Tessék kommentelni szorgalmasan, nehogy a fióknak dolgozzak! Amilyen nagy lesz az érdeklődés, annyit fogok ide írogatni.

Egyelőre papírügyek, pakolás, a magyarországi szálak elvarrása… éppen most töltöm fel a brüsszeli fotókat, hogy ne unatkozzon senki addig se, míg Malmöből hírem és képem jön. 😉

Holnap pakolás, aztán go north, young man!