Eljött az ideje a helyi gasztronómiai ismertetőnek: a costa ricai ételek rizs alapúak. És babosak. Mindegyik. Minden nap. És bár az itteniek nagyon büszkék a helyi gasztronómiára, a fenti tények tükrében remélem érthető, hogy kénytelen voltam magamhoz ragadni a fakanalat. A második tematikus bejegyzés következik, costa ricai és magyar ételek a terítéken!
Rendhagyóan most nem írok sokat: néhány specialitást megmagyarázok, aztán kaptok egy galériát. Vegyesen costa ricai, magyar, nemzetközi ételek, és ezek tetszőleges kombinációi, a képeket feliratoztam, a fotók alján keressétek a leírást!
- Gallo pinto: fele-fele főtt bab és rizs összekeverve, így a bab leve barnára színezi a rizst. Alá hagymát és paprikakarikákat illik párolni. Errefelé hagyományos parasztreggeli, rántottával, pirítóssal és kávéval. Én általában ebédre készítem, egyéb variációkban.
- Platano: főzőbanán. Lehet zöld (verde) vagy érett (maduro). Nagyobb és vastagabb héjú, mint a „normál” banán. Édesen és sósan is fogyasztják. Zölden főzve krumplihoz hasonló íze és állaga van, éretten némi édes-savanyú plusz ízzel már inkább közelít a banán felé. Sütik kevés vagy sok olajban, köretnek, vékonyra vágva csipszként is.
- Tortilla: nem csak csipszként, hanem lepényként (tortillalap) is kapható mindenhol, bármihez köretnek, vagy szaftot törölgetni szívesen használják a helyiek.
- Quesadilla: sajttal és minden jóval megpakolt tortillalap, szendvicssütőben ropogósra és olvadósra sütve. Costa Ricában mindig babkrémmel kenik meg először a tortillát, ez konzervként kapható minden helyi boltban.
- Burrito: mint a quesadilla, de nagyobb tortillalapból összehengergetve a beltartalommal. A sajt ebbe nem kötelező.
- Mangosztán: a mangó rokona, lila, puha héjjal, ragacsos levet eregetve kapni a piacon. Félbevágás után édes fehér húsa kanalazható.
- Cas (guava): diónyi kemény héjú gyümölcs, félbevágva fehér, nagyon savanyú húsa kikanalazható. Cukorral és vízzel finom gyümölcslét lehet mixelni belőle.
- Pejibaye: kis paradicsomnyi zöldség, meghámozás után a száraz, keményítőíző húsát majonézzel szokás fogyasztani, salátába finom kiegészítő.
- Tejföl és túró: van! Baromi drága (nem hagyományos helyi eledel), és inkább az amerikai sour cream és cottage cheese megfelelője (sósabbak, és a túró darabosabb, mint a magyar). Túrós csuszához elmegy (bár nem olcsó mulatság), tejfölös csirkepaprikást pedig tökéletesen lehet készíteni belőle.
- Surimi: otthon is kapható, hallisztből préselt rudacskák. Itt találni frissen és aránylag olcsón is, akár nyersen akár halas ételekbe főzve finom kiegészítő.
- Chorizo: helyi kolbász, elég béna és persze nem paprikás. A mexikói egy fokkal jobb, de az is túl mócsingos és zsíros még sütve is.
És akkor jöjjenek a fotók! Érdemes az elsőre kattintani és onnan végiglépegetni a kínálaton, éhesen nekivágni csak saját felelősségre!
A nap spanyol szava: la cocina – konyha
Vélemény, hozzászólás?