Címke archívum: mindennapok

The future of newspaper, the newspaper of future

Közzétéve: Szerző:
11

Ezzel a címmel készítettünk prezentációt egy dán lapkiadó, a CCI Magazine által kiírt innovatív versenyre. A verseny célja dióhéjban egy olyan ötlettel való előállás, ami különböző (legalább kettő) médiumot is használ. Nem ártott, ha van az ötletnek alapszintű üzleti modellje, és nem teljesen a valóságtól elrugaszkodott megoldás.

Mivel engem mindig is érdekelt a téma (az internet és az újságírás jövője), ezért gyorsan összerántottam egy klassz kis csapatot (4 fős teamek jelentkezését várták), és beneveztünk a megmérettetésre: András, Olivér, Tomasz és jómagam lettünk a négy muskétás.

Balázs, Tomasz, Olivér, András

Az ötlet kitalálására és a prezentáció elkészítésére egy hónapunk volt, ezt rendesen ki is használtuk; átlag hetente tartottunk brainstormingokat. Végül egy nagyon ütős kis prezentációt állítottunk össze, az élőszavas előadást én vezettem. Szerencsére nagyon jól sikerült, bár paráztam rendesen, de nagy sikert aratott az ötlet és az előadásmód is.

A prezentáció online megnézhető itt!
A léptetéshez a jobb alsó sarokban levő nyilakat használjátok.

Egy szó mint száz, négy csapatból minket ítélt nyertesnek a zsűri, fődíjként minden csapattag egy 16 GB-os Apple iPod touch-ot kapott ajándékba. Legalább lesz mivel kockulnom Barcelonában… ;)

Holnap délben repülünk a pálmafák, meleg tengerpartok, jó borok, őrült építészek és festők városába. Jövő hét szombatig ott tengetjük napjainkat, úgyhogy legközelebb egy hét múlva jelentkezem, addig jók legyetek! :)

Elhavazva

Közzétéve: Szerző:
14

Vallekilde HojskoleSajnos csak képletes értelemben jöhet szóba a hó, bár aránylag gyakran esik errefelé, de megmaradni meg egyáltalán nem marad meg semmi. Szorgalmasan várjuk a tavaszt.

Unatkozni viszont így sincs időm. Pénteken musical-színielőadást állítunk színpadra, saját írású forgatókönyvvel, saját élőzenével, a szomszéd népfőiskolából importált nézőközönséggel. (A musical azért erősen idézőjelben értendő, mint ahogy a színdarab is… :) ) Ez a hét ennek a szervezésével, megvalósításával és próbáival zajlik.

MunkaKözben végre beindult a távmunka is (köszönet Csaba kollégámnak!), így szabadidőmet a szobámban, szorgos kódolással töltöm. Az elmúlt héten hirtelen mindenki letámadt különböző projectekkel, így néha már kicsit túl sok is a jóból. Azért igyekszem mindenhova megfelelni, kellenek a kapcsolatok, jó referenciák, és persze egy kis zsebpénz se jön rosszul…

Dóra & Balázs…legalább lesz mit elsörözni! ;) Esténként álatalában van némi közösségi program, mozizás, café-est, party. Éjfél előtt már nem is tudom mikor aludtam utoljára, de általában hajnali 1-2 körül kerülök ágyba, és ezzel még csak a középmezőnyben vagyok a többiek között. Nagy alvásra csak hétvégén van lehetőség, akkor viszont alkalomadtán akár délig is húzom a lóbőrt.

Ma este még egy árajánlat elkészítése, egy innovatív verseny brainstormingja, egy hangfelvétel rögzítése és egy mozifilm vár rám, úgyhogy legközelebb folytatom a mesét gyerekek!

Vallekilde, a település

Közzétéve: Szerző:
6

Warning! Pozor! Figyelem! Három különböző fotósorozattal ellátott multimédiás hétvégi begyzésünket olvassák.

Vallekilde egy kis hétutcás falucska, közigazgatásilag a közeli kisvároshoz (nagyfaluhoz), Hørve-hez tartozik. A lenti térképen bejelöltem az iskolát a falu térképén:

Nagyobb térképre váltás

Mondhatni tényleg a semmi közepén van az iskola, mellettünk csak a falusi idill; rendezett utcácskák, jópofa házak, két kis templom. Az épület oldalában hatalmas füves rét, a végéből szép kilátás nyílik a tájra. Első héten sétáltunk egyet a környéken, itt látható néhány fotó, amiket a felfedezés közben lőttem.

A tenger 6 km-re van Vallekildétől, biciklivel könnyedén, gyalog egy hosszabb sétával elérhető. Múlt szombaton letekertünk Tamassal (lengyel illetőségű iskolatárs) a partra, itt is falusias környezet, némi strand és egy kis kikötő fogadott minket. Ja, és kipipálhatom az Északi-tengert a világjárós listámon… a fürdést még kicsit halasztom. Fotók itt!

Mai nap orgonafelfedező útra indultam, és szerencsével is jártam; az iskolától alig 100 méterre található vörös téglás templomocskában éppen gyakorolt valaki a hangszeren. Szép az épület és a hangszer is nagyon, ha minden jól megy holnap elintézem a lelkésznővel hogy átjárhassak az iskolából néha orgonálni egyet. Egészségügyi sétámat folytatva az iskoláról lőttem még pár fotót, remélem átjön rajta az a hangulat ami miatt – a zenén és a barátokon túl – szeretek itt lenni. Klikk!

Jazz line lessons

Közzétéve: Szerző:
3

Kik?

Összesen 12 diák gyűlt össze idén a zenei szakra, eléggé furcsa felosztásban: 3 gitáros, 4 basszgitáros (!), 2 rézfúvós (trombita és harsona), 1 énekes (kicsit tud zongorázni is), 1 dobos, 1 billentyűs. A zenei tudásszint vegyes; általában nem túl sok elméleti alappal de jópár év bandában zenéléssel érkeztek az emberek, a gitárosok jellemzően inkább akkordmágusok mint kottaolvasók, a fúvósoknak meg mindig transzponálni kell. Ugyanakkor van aki konziba felvételizik idén, és van két senior tagunk is: az egyik basszgitáros 30 éves körüli, sokat játszott dán avantgard rock bandában, pár év kihagyás után jött ide gyakorolni. A másik egy svéd old school rocker stílusú basszeros valahol a 40-50-es éveit taposva, betegség után próbál újra formába lendülni nálunk; ő komoly zenei alapokkal rendelkezik (az USÁban is tanult pár évig), szabadidejében általában a saját zenéjét írogatja a szobájában berendezett elég komoly házi stúdióban.

Kivel?

Két zenetanárunk is van, akik felváltva tartják az órákat; Jacob és Nicolai. Mindketten zeneakadémiát végeztek (gondolom jazz szakon), elsődleges hangszerük a szóló- ill. basszgitár. Szakmai tudásra tehát nincs gond, Jacob aprólékosan figyel is mindenre és mindig tud érdemileg hozzáfűzni a dolgokhoz; Nicolai kicsit lazább fazon, de ő is jól nyomja a témát. A hangulat laza, ökörködős; mindenki támogatva van és segítenek bárkinek – alapvetően az egész sulinak ez a filozófiája.

Mit?

Általában a tanárunk vagy saját választás alapján emelünk ki nótákat megtanulásra. Jazz standardek, Radiostar nóták, Miles Davis szerzemények kerültek eddig terítékre. Próbálnak olyat találni amit együtt játszhatunk (ami ebben a felállásban eléggé nagy kihívás), de lesznek olyan esetek is amikor két külön bandára válunk szét majd.

Hogyan?

A napunk általában új nótával kezdődik. Ilyenkor először meghallgatjuk felvételről az adott számot, képbe jövünk ritmusban, stílusban, szerkezetben. Ezután megkapjuk az akkordokat (meg esetleg a dallamot kottázva), és mindenki nekiesik megtanulni hangok szintjén. A gitárosoknak be kell tanítani a dallamot, mert a kotta nem az erősségük (van amikor nincs is lekottázva a dallam), a fúvósoknak és a dobosnak tisztába kell jönnie a szerkezettel meg a ritmussal, nekem stílusbeli kérdéseim szoktak adódni. Ha ének is van a darabban, akkor még az ideális hangnemet is meg kell találni közben. Végül lassan összeáll a darab a közös zenélésre; ha mindenkinek megvannak az alapok, akkor a szólózás rendje is kiosztásra kerül; általában 2-3 hangszer játszik szólót egy nótában, szabadon improvizálunk a hangnemre vagy az akkordmenetre. Innentől újra meg újra elővesszük a darabot pár napig, míg mindenkinek teljesen összeáll a fejében a zene.

Persze nem egyvégtében nyomjuk egész nap; kábé óránként tartunk tea-, kávé-, és cigiszünetet; és persze van ebédszünet is. Időnként szóba kerül némi szolfézs és zeneelmélet, ha szükség van rá; máskor pedig külön kisebb csoportokra válunk gyakorlás végett.

Jövő héten síelni megy az egy szem dobosunk, így szerzői hetet tartunk: mindenki megpróbál összehozni valami saját szerzeményt, amiből a jobbakat játszuk majd koncerteken is illetve hangfelvétel készül majd belőle. Appropó: zenészek! Van valakinek némi zeneelméleti anyaga a hagyományos kínai pentaton népzenéről? Megköszönném…

Egy átlagos nap menetrendje

Közzétéve: Szerző:
2

Hogy hogyan is néz ki egy átlagos hétköznap a Vallekilde Népfőiskolán?

7:45 – vekker csörög, kivakarom magam az ágyból, gyors mosakodás, öltözködés

8:00 – reggeli a Dining Roomban; continental breakfast (hidegtálas svédasztal, frissen sült meleg kenyér, kávé, tea), álmos angol félmondatok röppennek az asztal fölött

8:45 – Morning assembly @ Lecture Hall; kis éneklés, egy tanár vagy diák kiselőadása félórában, (felébredés vagy majdnembealvás,) utána röpke eligazítás az aznapi dolgokról

9:30 – kezdődnek a főtárgyi órák; a Jazz Line zenészpalántái az alagsori Music Roomban hangolják zajdobozaikat, majd a húrok (billentyűk, dobok, hangszálak) közé csapnak

12:00 – ebéd; változatos meleg és/vagy hideg kaja svédasztalon, próbáljuk rávenni a dánokat és a magunkat hogy angolul beszéljen mindenki, fáradtságtól függően élénk társalgás zajlik

13:00 – főtárgyi vagy melléktárgyi órák; én kóruséneklést, nemzetközi politikát, és a Party Band nevű órát (partizenekar) választottam melléktárgyként

18:00 – vacsora; mint az ebéd

19:30 – közösségi program; változó (mozi, party, café, sport…)

valamikor 24:00 után – szundi

Pénteken változik néha a fenti beosztás, ugyanis külsős előadók jönnek (zenészek, írók, politikusok, mittoménkik…), és ők tartanak nekünk előadásokat. Hétvégenként 9:30 – 11:00 között van egy brunch nevezetű szabad étkezési lehetőség (a breakfast és lunch szavak összevonásából), valamint este 6-kor vacsi; a kettő között vagy van valami közösségi program (választható), vagy csak elvagyunk a suliban magunkban vagy egymással. :)

Legközelebb mesélek az órákról kicsinyég.

Pár szó az épületről

Közzétéve: Szerző:
4

Az iskola – és maga az épület is – 140 éves, így eléggé különleges hangulata van – azonban igen otthonos és kényelmes a sok gusztusosan berendezett közösségi térrel. Elhelyezkedését tekintve egy kis falu szélén, a semmi közepétől két lépéssel jobbra található.
It’s like living in a Harry Potter movie – jegyezte meg első nap a suliigazgatónk, Bo Espersen.

Az alaprajz U betűt formáz, melynek bal szárában a lakószobák találhatók, 3 szinten. Sok szobában külön zuhany és WC van, de amelyikben nem lenne (ilyen a mienk is), ott a szomszéd ajtó a folyosón a közös (2 szoba által használt) fürdőszoba. Mosdó mindegyik szobában van.

Az épület középső részében közösségi- és előadótermek találhatók; ami nagy pozitívum számomra, hogy szinte mindegyikben ott figyel egy zongora vagy pianínó (még az ebédlőben is!), így bármikor könnyen lehet hangszerhez jutni (pláne hogy én vagyok az egyetlen billentyűs a kurzuson :) ).

Az U betű másik szárában az  irodák, tantermek (Music Room, Ceramics Room, Art Room), egy nagy kandallós közösségi terem, egy kis mozi és a Festival Hall (koncertterem) található. Az épületnek ehhez a sarkához van legközelebb a különálló tornacsarnok, ami szintén 140 éves, műemléki védelem alatt álló épület.

Fotókért erre tessék kattintani!

Legközelebb mesélek nektek egy átlagos hétköznapról, jó éjszakát gyerekek!

Első benyom(ód)ások

Közzétéve: Szerző:
8

Visszamenőleg sztoripótlás az utazásról: Az ausztál szobatársak Malmöben valóban egy finn, egy ausztrál és egy svájci srác voltak. Ebből az első kettő bulizott hajnalig és aludt délig, szóval nem sokat láttam őket. A svájci srác rendes volt, dumáltunk a reggelinél, és nála hagytam a csomagjaimat még délelőtt. Amit utána buktam, mivel nem tudtam egyszerűen bejutni a hostelbe a cuccokért. Emiatt fél perccel lekéstem a vonatom Malmöben, ami a vasárnapi menetrend miatt két órás késésre duzzadt Vallekildéig.

A vasút mérföldekkel előrébb jár fejlettségben mint Magyarországon, de a nemzetközi jegykiadás nem volt eléggé gördülékeny. Ami kár, mert egyébként nagyon működni látszott a just works életérzés.

Szerencsére az ismerkedős programok jól sikerültek, így hamar behoztam a kezdeti késés miatti lemaradásomat.  Az oktatók normálisak, a diáktársak rendesek; egyetlen probléma – akármilyen furcsán is hangzik – a rengeteg dán. Kábé az itt tanulók fele (vagy tán többen is) Dániából jöttek, és bizony sokszor nem figyelnek rá, hogy a küldöldről érkezettek egyáltalán nem értik a nyelvet. Csak akkor váltanak angolra, ha téged szólítanak meg; nem nagyon lehet résztvenni a társalgásukban. A többi külhonival így könnyebb megtalálni a közös hangot; lengyel, szlovák, magyar nációkat tudtam megjegyezni eddig. (Magyarok hárman vagyunk, Jucival és Andrissal mindhárman a Jazz Line-on tanulunk, ahogy fél szemmel láttam februárban jön még legalább egy magyar leányzó.)

Folyt. köv.! (Írjatok, miről meséljek! ;) )