Kántorkodás és körmenetek

Az utolsó nagyheti bejegyzés következik, gyorsan feldolgozom a Nagycsütörtökön és Nagypénteken történteket, mielőtt elutaznék Panamába új élményekért. Legközelebb már tényleg tengerparti fotókkal jelentkezem! 😉

A hétfői koncert után José megkért, hogy segítsek a nagycsütörtöki misén. Erre a napra alkalmi kamarakórus állt össze (főleg a nagykórus tagjaiból), egyrészt énekkel kellett a basszust erősítenem, másrészt pár kórusművet és helyi népéneket orgonán kísérnem.

Majdnem lekéstem azonban az egészet, mert haza kellett ugranom átöltözni, és pont elkapott az első komolyabb trópusi eső, így kölcsönesernyővel és taxival, utolsó pillanatban érkeztem a helyszínre – minden segédeszköz ellenére csurom vizesen. A kórustagok segítettek megszárogatni, aranyosan féltettek a megfázástól, hiába magyaráztam hogy hidegebb klímához vagyok én szokva, nem kell félteni a trópusokon tüsszögéstől a magyart. 🙂

A szertartás többé-kevésbé az otthon is ismert módon zajlott, egyetlen különbség a korhű zsidó ruhába öltözött „helyi vének” csoportja, akik a szentélyben vettek részt a misén, valamint a Nagycsütörtökön hagyományos lábmosás szertartásán. A mise végén a templomon belüli nagykörmenettel vitték az Oltáriszentséget őrzési helyére.

Nagypénteken az esti körmenetre mentünk ki Sarah-val, ami egészen más hangulatú és grandiózusabb is volt, mint a virágvasárnapi. A menet legelején pár díszesen öltözött hölgy vitt rejtélyes edényeket, gondolom mindenféle balzsamot. A vezető zászló után gyászruhás férfiak vonultak lassan, rendezett sorokban, körülbelül százan-százötvenen. Az első kb. 20 ember kereplőt, az utolsó 20 dobokat vitt közben, ők adták az egész körmenet lassú, vontatott ritmusát. Utánuk körülbelül 10 férfi cipelte a hatalmas, kivilágított Jézus-sírt. Mögötte az elmaradhatatlan rezesbanda, majd Szűz Mária szobra asszonyok vállán, valamint János és Péter apostolok szobrai zárták a sort. Saját videó következik!

A tömeg itt volt a legnagyobb, ez a leggrandiózusabb körmenet mind közül, eltart akár 2-3 órán át is. Az első óra után kifotóztuk-videóztuk magunkat és hazajöttünk, útközben még a rögtönzött Golgotánál lőttem két fotót.

A nap spanyol szava: entierro – temetés.