Sajnos csak képletes értelemben jöhet szóba a hó, bár aránylag gyakran esik errefelé, de megmaradni meg egyáltalán nem marad meg semmi. Szorgalmasan várjuk a tavaszt.
Unatkozni viszont így sincs időm. Pénteken musical-színielőadást állítunk színpadra, saját írású forgatókönyvvel, saját élőzenével, a szomszéd népfőiskolából importált nézőközönséggel. (A musical azért erősen idézőjelben értendő, mint ahogy a színdarab is… 🙂 ) Ez a hét ennek a szervezésével, megvalósításával és próbáival zajlik.
Közben végre beindult a távmunka is (köszönet Csaba kollégámnak!), így szabadidőmet a szobámban, szorgos kódolással töltöm. Az elmúlt héten hirtelen mindenki letámadt különböző projectekkel, így néha már kicsit túl sok is a jóból. Azért igyekszem mindenhova megfelelni, kellenek a kapcsolatok, jó referenciák, és persze egy kis zsebpénz se jön rosszul…
…legalább lesz mit elsörözni! 😉 Esténként álatalában van némi közösségi program, mozizás, café-est, party. Éjfél előtt már nem is tudom mikor aludtam utoljára, de általában hajnali 1-2 körül kerülök ágyba, és ezzel még csak a középmezőnyben vagyok a többiek között. Nagy alvásra csak hétvégén van lehetőség, akkor viszont alkalomadtán akár délig is húzom a lóbőrt.
Ma este még egy árajánlat elkészítése, egy innovatív verseny brainstormingja, egy hangfelvétel rögzítése és egy mozifilm vár rám, úgyhogy legközelebb folytatom a mesét gyerekek!
Vélemény, hozzászólás?