A világ túloldalán

Ez úton adatik tudtára mindenkinek: megérkeztem! Az út hosszú volt és unalmas, de alapjában véve minden szerencsésen alakult.

Hajnali 5 előtt indultunk el Bicskéről, jégen piruettező autók között értünk ki a reptérre 6 körül. Itt némi technikai gond volt a check-innel, de legalább soron kívül letudhattam a biztonsági ellenőrzést, így időben a gépen ültem. Fél órás késéssel érkezett a gép Zürichbe, viszont szerencsére az interkontinentális járat is késett, így abszolút kényelmes átszállásom volt.

Folytatás

Zsuzsónál Berlinben

Június 12-16. között nettó 3 napot töltöttem el Berlinben, Zsuzsó vendégeként. Ő nem sokkal utánam, februárban utazott ki, viszont egy teljes évig kinn is marad baby sitterként. (Vagy akárhogy is hívják a németek.) Egy német-magyar zenészcsalád négy rosszcsont de aranyos gyerekére vigyáz, közben pedig intenzív német nyelvórákat vesz odakinn. Ebből szakítottam ki kicsit látogatásommal, és mivel én életemben először jártam a német fővárosban, így a klasszikus turista módit adtuk elő. Biciklivel jártuk végig a kötelező helyeket, erről meg a dolgos hétköznapokról láthattok pár fotót itt.

Köszönöm a szíves vendéglátást Zsuzsó, nagyon klassz volt a nálad töltött pár nap! ;)

Budapesti búcsú

Az utolsó közös koncertek után hirtelen elkapott a fogaskerék újra itthon, munka- és lakáskeresés, meg sok egyéb intéznivaló. Most, hogy kicsit egyenesbe kerültem (az új albérlet szinte teljesen berendezve, kedden pedig már munkába is állok), pótolom a hiányosságokat.

Ahogy előző bejegyzésemben is írtam, végül Budapestre jöttünk a dánokkal koncertezni (és persze partizni). Mivel én az utolsó három hétre már nem tértem vissza Vallekildébe (hivatalosan június 6-ig tart a kurzus), így az utolsó közös koncertek és búcsúpartik voltak ezek.

Vasárnap délelőtt indultunk egy nagy és kényelmes turistabusszal, és körülbelül 20 óra éjszakai utazás után értünk haza. Én még Bicskén leszálltam a buszról, mivel az utolsó hetet inkább pihenéssel mint Budapesten mászkálással akartam tölteni. Természetesen a keddi próbán és a koncerteken ott voltam, és a búcsúpartit se hagytam volna ki semmi pénzért. :D A Gödörben és a Tűzraktérben is nagyon jól sikerültek a programok (koncert némi felolvasással vegyítve), nagy volt a hangulat és zeneileg is egész jók voltunk (már persze magunkhoz mérten ;) ).

Az út közben minden busszal utazóról készítettem még egy portrét az emlék kedvéért, és a tűzraktéri koncerten is lőttem pár fotót, klikk ide a képekért!

Vörös Andris zenésztárs és filmes guru elkészítette a koncertfelvételek válogatását a legjobb nótákból; az első három videó a Gödörben, a második három pedig a Tűzraktérben készült. Enjoy them! 8)

Klikk a többi videóért: Folytatás

Vallekilde menni Budapest [frissítve]

Az eredeti féléves programban az szerepelt, hogy májusban az iskolával egy hetes dániai körútra indulunk, más népfőiskolákban megszállva, koncerteket adva, körülnézni az ország más tájain, egészen Észak-Jütlandig. Az iskola vezetése azonban úgy döntött, hogy olcsóbb és érdekesebb lesz, ha ehelyett Budapestre utazunk egy hétre.

Hát először jól felhúztam magam ezen, mert ugye egész Dániát körbenézni saját erőből nagyon sokba kerülne, eddigi túráink során nem nagyon hagytam el Sjællandot. Budapestet ezzel szemben úgy érzem elég mélyrehatóan ismerem már. ;) További dilemma volt, hogy a túra utáni három hét ami hátravan még a félévből nem biztos hogy megéri a 24 órás buszutat vissza Dániába.

Ha már Budapest, akkor viszont remek alkalom hogy mindenkit meghívjak a koncertjeinkre! Ne tessék komoly színvonalra számítani mert nagyon vegyes a társaság, de remélem azért összekapjuk magunkat… egyébként meg jó alkalom egy kis dánokkal való ismerkedésre, és újra találkozásra. :)

Vallekildéből még május 10-én indulunk busszal, 11-én délelőtt fogunk megérkezni Budapestre. Elvileg három koncertet adunk, ebből az első még nagyon kétséges, de a másik kettő biztosan meg lesz tartva. A szentendrei koncert törölve lett, így csak két koncertet fogunk adni.

[Frissítve] Időpontok és helyszínek:

  • május 12. kedd koradélután – Szentendre, utcai koncert (?)
  • május 13. szerda 19:00 – Budapest, Gödör Klub
  • május 14. csütörtök 21:00 – Budapest, Tűzraktér

A dánok péntek este hagyják el az országot, én pedig – végül így döntöttem – itthon maradok, kihagyva az utolsó három vallekildei hetet. Úgy néz ki tennivalóm lesz sok, nomeg júniusban Zsuzsót is meg kell látogatnom feltétlenül! ;)

A koncertekre mindenkit szeretettel várok!

Lenni vagy nem lenni – Kronborg és Frederiksborg

Múlt hét pénteken páran magyarok útra keltünk Vallekildéből egy kis országnézésre. Úticélunk két kastély volt, a helsingøri Kronborg és a királynő nyári rezidenciájául szolgáló Frederiksborg.

Kronborg erődítménye az Øresund-szoros védelmére szolgált, az itt álló ágyúkkal nyomatékosították Dánia jogát a szoroson áthaladó hajók megvámoltatására. A hajóforgalom azóta is igen nagy erre, hiszen ez a fő átjáró a Balti-tenger felé. A kastélyhoz Hamlet története mellett még egy legenda fűződik: a pincében látható egy hatalmas kő viking harcos; Holger, a dán. Ha Dánia bajba kerülne, feláll kőszékéből és megvédi az országot. Túl nagy esély erre mostanában nincsen; az utolsó háborút a dánok 1864-ben vívták.

Frederiksborgban is bejárható a teljes kastély – mivel a királynő csak júniusban érkezik meg ide, így mindenhol szabadon lehetett körbenézni, egy nagy múzeum gyakorlatilag az egész épület. A parkja különösen gyönyörű, sétáltunk benne egy nagyot, és majdnem ölebbé neveltünk egy kíváncsi vadkacsát. :)

Én sajnos otthon hagytam a fényképezőgépem, de Marci fotóiból töltöttem fel nézgetésre.

Írok hamar megint, ugyanis híreim vannak; hamarabb érkezem haza mint eredetileg számításban volt (június 6.) és viszek magammal egy busznyi dánt is Budapestre! ;) Részletek holnap!

Zöld erdőben jártam

Kedd reggel indultunk északnak Feri bácsival és Lisbet nénivel valamint Paullal a svédországi kis házhoz. Egy óra autókázás után Helsingørben szálltunk kompra. A hajóról szépen lehetett fotózni a híres Kronborg-kastélyt (ahol Shakespeare Hamletja játszódik) és az Øresund-szorost. Húsz perc alatt értünk át svéd földre, Helsingborg városába. Innen még kb. 100 km autózással jutottunk el a Markaryd melletti kis házhoz.

A víkendház tényleg az erdő közepén áll, egy nagyobbacska patak csörgedezik mellette. A kilátás gyönyörű, a legközelebbi szomszéd sokszáz méterre, madárcsicsergés, vadkacsák, zöld fenyves. A napok nyugisan teltek,  délelőtt ez-az (bevásárlás, melózgatás, ház körüli teendők), délután pedig hatalmasokat sétáltam az erdőben úttalan utakon, elhagyatott favágóutakon, vadcsapásokon, vízmosásokban kószálva. Emberrel csak nagyon elvétve lehetett találkozni, bár a húsvéti szabadnapok kezdetével azért benépesült a nyaralóövezet. Az időnk szinte végig szikrázó napsütés, napközben 13 – 18 fok volt.

Nagyon élveztem a kikapcsolódást, a kiszakadást a vallekildei életből – amit szeretek ugyan, de már kicsit sok néha ugyanazzal a 30-40 emberrel összezárva lenni. Rengeteg fotó is készült, klikk ide az útiképekért és az erdei hangulatért. ;)

Most pedig éppen ülök kinn a teraszon Vallekildében, napsütés, madarak, zöld mező, üres iskola (minden dán hazament húsvétolni), gyors internet… :) …meló. :( Boldog húsvétot kívánok mindenkinek!

Svédországba mentem, este jövök! [frissítve]

Holnap kezdődik a húsvéti szünidő a suliban, én pedig útra indulok Feri bácsiékkal a svédországi víkendházukba. Pontos helyszínt ne kérdezzetek, valahol Göteborgtól északkeletre egy nagy erdőség közepén. (Majd holnap megkérdezem tőlük, hol is van pontosan.)

[Frissítés] Megnéztük térképen merre is lehet a víkendház. Ha keresnétek, Markaryd falu közelében a Lillån-patak partján találtok rám a következő napokban. ;)

Nagyobb térképre váltás

A teljes jövő hetet ott fogom tölteni kirándulással, napozgatással, esetleg horgászással… agytornának dán nyelvkönyvet viszek és kicsit maszekolnom is kell majd közben, de igyekszem nem túlzásba vinni egyiket sem. :D

Internet közelében keddtől szombatig nem leszek, utána viszont exkluzív svéd fotókkal várom vissza kedves látogatóimat! ;)

Koppenhága 2

A múlt hétvégét megint Feri bácsiéknál töltöttem, szombaton Koppenhágába mentünk városnéző körútra Paul másod-nagybátyámmal.

Mivel csak egy napunk volt, ezért főleg a kötelező köröket – városháza, királyi palota és környéke, nyhavn (“új” (régi) kikötő), kis hableány, városi panoráma, a koronaékszereket őrző kastély – tettük meg a fővárosban. Tetszettek a várost keresztülszövő kisebb-nagyobb csatornák, a kikötő és a régi erődítmények, néhány különlegesebb épület és a közparkok. Maga a város viszont nekem kicsit túl szürke. Ha lesz még időm rá, tavasszal visszanézünk még egy napra, talán akkor más benyomást fog kelteni.

Pár klassz fotót azért sikerült lőnöm, tessék nézegetni, kérdésre szívesen mesélek többet egy-egy képről! ;)

Barcelona

Felejthetetlen város, annyi szent! Pláne ha a ködös, hűvös Dániából érkezel a napsütötte tengerpartra. Két és fél órás repülőút után érkeztünk Spanyolországba, a szállásunk (egy kis hostel, elviselhető) a belvárosban, közvetlenül az egyik bevásárlóutcára nyílt. A szűk utca túloldalán az ablakunkkal szemben egy templom, így reggel az utcazaj és harangozás ébresztett. Kész szerencse, hogy este sose kellett altatni minket, hála a fárasztó éjszakai életnek és a jó spanyol boroknak. :)

Az óváros hangulatos kis utcácskákkal van teli, mindenhol üzletek, bárok és éttermek persze; az ott töltött hét nap alatt számosat kipróbáltunk közülük. Helyiek által látogatott olcsó de hangulatos kisvendéglő klassz tengeri herkentyűs lecsóval, elegáns nagyétterem felejthetetlenül jó konyhával, és e között a kettő között minden. A bárok hangulatosak, kellemesek; bárhol találni hangos bulizós és csöndesebb beszélgetős helyet is könnyedén. Utolsó este egy múlt századbeli szecessziós helyiségben találtunk egy nagyon hangulatos kocsmára, tömve volt egyetemistákkal és helyi kétes alakokkal, felejthetetlen hangulata volt!

Napközben jártuk a várost, ha lehetett, biciklivel. Kerékpáros kánaán Barcelona, mindenhol okosan kiépített bicikliutak és -sávok, az autósok meg hozzá vannak szokva hogy akár három sávon is keresztülvág egy nagyobb biciklis csapat a balra forduláshoz. Remekül lehetett biciklivel korzózni a nagy sugárutakon és a parkokban, ez a legélvezetesebb módja a városnézésnek arrafelé. Meg persze a homokos tengerparton figyelni a hullámokat – így március elején a víz még sajnos túl hideg volt a fürdőzéshez.

Barcelona a jó borok mellett az őrült művészek városa. Egy (nem is olyan) közeli városban, Figueresben megnéztük a Salvador Dalí múzeumot, az egyébként is varázslatos Güell parkban Gaudi házát, a hegy tetején pedig a Miró múzeumot – innen egyébként csodálatos kilátás nyílt a városra. Egyedül a Gaudi-templom, a Sagrada Familia okozott csalódást – az állandóan zajló építkezéstől a beltérből sajnos semmit nem lehetett látni, kész rablás volt belépőt árusítani érte. Nem múzeum, de érdemes megnézni egyszer a tengeri nagyakváriumot mindenkinek – én most jártam először ilyenben, sose tudtam hogy ilyen nehéz mozgó cápát fotózni! :)

A hetedik napon teljesen kimerülve, egyszerre boldogan és szomorúan repültünk vissza a ködös falucskába, Vallekildébe. Magam részéről megfogadtam, hogy – ha van fapados repjegy olcsón – minden kora tavasszal kiruccanok kicsit, feltöltődni, tavaszi fáradtságot feledni. Főszezonban, kánikulában, turistatömegben csak az menjen akinek különleges perverziója a tömegnyomor. Tavasszal és ősszel viszont mindenkinek erősen ajánlott, sőt kötelező a város!

Fotózsurnál itten nézegethető kattintásra.

Úton-útfélen

Az elmúlt hétvégét Høje Tåstrupban töltöttem, anyai nagyapám bátyjánál, Feri bácsinál. Bár már többször is találkoztunk Magyarországon, most jártam először dániai otthonában, és most ismertem meg feleségét, Lisbet nénit is.

Fotókat itt tessék nézegetni a mese közben!

Péntek délután indultam útnak az iskolából – miután sikeres minikoncertet adtunk a kórussal -, és mivel a vonat igen drága errefelé gondoltam megpróbálkozok az autóstoppal. Szerencsés utam volt, Hørve-be az egyik tanárunk Niels vitt be, itt pedig alig 10 másodperc után újra kocsiban ültem, útban Koppenhága felé. Høje Tåstrup még a dán főváros előtt található, így az egyik autópálya lehajtónál szálltam ki a kocsiból. Innen pár kilométeres kutyagolás a direkció, de Feri bácsi is kijött elém félútra, így legalább a háztömböt se kellett keresgélni.

Egy nagy lakótelep volt ugyanis az úticél; körülbelül 10-20 háztömbbel. A házcsoportokat különböző munkaeszközök motívumaival jelölik; van pl. kalapács, vakolókanál, ár. Ez utóbbi házcsoportban van egy 1,5 szoba + nappalikonyhás lakásuk Feri bácsiéknak. Maga a ház jó állapotban van, bár tipikus lakótelepi sorház. A gond a szomszédsággal adódik: igen sok bevándorló (arabok, törökök, közel-keletiek…) lakik abban a városrészben, akik bizony elég hangos szomszédok; és a közbiztonság is rosszabb arrafelé – már persze a dán viszonyokhoz képest. :)

Szombat délelőtt körbenéztük Tåstrup kis óvárosi részét és a nagyobb részt alkotó, 50 évnél fiatalabb újvárost. Agglomerációs településről lévén szó egy nagy pláza és a vasútállomás uralja a központot. Ugyanakkor persze minden kultúrált, és egy szép kis sétálóutca is található a régebbi városrészben.

Délután kocsival átugrottunk Roskilde-be, ahol többek között az evangélikus dómot néztük meg, ami igen fontos szerepet tölt be Dánia történelmében: ez ugyanis a dán királyok temetkezőhelye; minden mellékhajóban, minden padlórész alatt egy nagy király nyugszik.

Vasárnap délelőtt végre katolikus misét tudtam hallgatni (Vallekilde felé ugyanis közel s távol csak evangélikusok vannak), majd ebéd után megköszöntem Feri bácsinak és Lisbet néninek a szíves vendéglátást, és elindultam hazafelé. Visszafele kicsit hosszasabb volt a stop, negyed óra után kb. félútig hozott el egy srác; rá 20 percre az autópályán vett föl egy orosz származású útkarbantartó, aki bár nem tudott angolul, de nagyon nagylelkűen egészen az iskoláig elhozott. Így összesen 1,5 óra alatt tettem meg a kb. 100 km-es utat.

E héten még meló ezerrel, pénteken egy innovatív versenyen prezentálom az ötletünket, közben zene, tanulás. Vasárnap pedig irány Barcelona! :D