Emlékeztem

Egyszer volt, hol nem volt, sok évvel ezelőtt egy magyar srác Dániában járt és sok érdekes dolgot látott. Megnézte például Hamlet híres kastélyát, blogolt is róla keveset, de annyira nem volt kocka, hogy megemlítse, mi mást látott arrafelé a történelmi emlékeken túl…

Ezt a hiányt ezennel bepótoljuk! 🙂 A történetből kihagyott elem egy Google Street View autó volt, mely éppen a kastély melletti parkolót fotózta szorgalmasan.

Hogy ez most miért is érdekes? Hát mert ma kaptam a hírt Marcitól, hogy végre feltöltötték a fotókat, és mi is rajta vagyunk ám! Hivatalosan is bekerült a Mátrixba a kastélylátogató kis magyar csapat.

A közelebbi fotón balról jobbra látható jómagam,  Gyurci, Marci, Alíz és Árpád. A képekre kattintva nagyobban is megtekinthető, következő térképfrissítésig. 🙂

Viszlát Vallekilde!

Már több mint két hónapja hogy hazajöttem Vallekildéből, úgy érzem ideje befejezni ezt a blogot. A záró fotók Vallekildében és az Ordrup-félsziget természetvédelmi területén készültek május elején.

Gondolkoztam, mit írjak záró gondolatként, de azt hiszem ilyet nem tudok. Az eddigi bejegyzések azt hiszem mindent elárultak a hangulatról és élményekről ami odakinn ért. Bár menetközben voltak ellentmondásos és fura dolgok, de összességében azt hiszem egy szóban tudnám összefoglalni ezt a négy hónapot: visszamennék!

Good-bye Vallekilde, good-bye danes,
it was a pleasant time with you!

Dán utózengék

Tudom, sok adósságom van még, lógok a berlini fotókkal és egy záró képsorozattal Vallekildéből, de előbb a legújabb felfedezésemről szeretnék mesélni nektek.

A napokban találtam rá Budaházy Gábor blogjára, aki – vicces, így utólag derült ki – ugyanúgy 2009. első félévében járt kinn Dániában, a Helsingør melletti Krogerup Højskoléban. Hozzám hasonlóan ő is blogot vezetett élményeiről, viszont neki megvolt a tehetsége és szorgalma, hogy sokkal többet és érdekesebben meséljen mint én. Témái viszont annyira visszaköszönnek az én élményeimből, hogy muszáj megosztanom pár írását veletek! Dánia nagyon homogén, majdhogynem uniformizált ország, így majdnem minden amit ő tapasztalt Krogerupban, az Vallekildére is igaz.

Itt vannak például rögtön a kulturális különbségek, például A nemzetközi helyzet fokozódik bejegyzésben leírtak nagyon jellemzőek volt nálunk is:

(…) Az igazi probléma azonban ezekkel mégsem a rosszul szervezettség, hanem a légkör. Egyre inkább nyilvánvaló a dánok és a köztünk lévő különbség. Természetesen szó sincs ellentétről vagy konfliktusról, de számomra elég nyilvánvaló most már, hogy ezekkel a fiatalokkal (…) nem találjuk a közös hangot. Kedvesek, de ez a kedvesség inkább erőltetett, és hamar túllépnek rajta. Figyelmesek is, de a figyelmük csak felületes dolgokra terjed ki. Mondanám, hogy udvariasak is, de ez nem igaz. Ez nem csak az udvarias nyelvi fordulatok hiányában mutatkozik meg, hanem a mindennapi gyakorlatban is.

Egy másik posztban az általatok annyit kérdezett 😉 dán csajokat írja le remekül:

Hogyan legyünk trendi dán nők? (…) Általában fesztelenül, közvetlenül viselkedjünk; gyakorta üdvözöjük egymást öleléssel, és bárkivel találkozzunk, széles mosoly üljön az orcánkon, függetlenül attól, hogy az illető valójában mennyire kedves számunkra. Ennél különösebben nagy erőfeszítést kedveskedére azonban ne nagyon pazaroljunk. (…) A formalitást utasítsuk el; vasárnap például nyugodtan járjunk-keljünk hálóruhában, kócos hajjal, lehetőleg ágypaplanunkat körülményes módon testünk köré csavarva, esetleg magunk után vonszolva a földön. (…)

Aztán ott van a dán konyha bővebb, kimerítő leírása (azért ennél az országnál ez nem volt túl nagy feladat 🙂 ), benne kedvenc nyelvtörőnkkel, a  Rød grød med fløde (vörös kása tejszínnel) nevű finom édességgel.

Nemzetközi konfliktusaink nekünk a szlovák lánnyal voltak, nagyon jellemző volt rá amit Gábor a kínai lányról írt! (Nyilván a Kína-Tibet konfliktus helyett nálunk a szlovák-magyar ellentét jött elő.)

Ez a hozzáállás nagyon elgondolkodtat. Az egy dolog, hogy beszédesen árulkodik a kínai köz- és ideológiai oktatásról, és átlagpolgár mentalitásáról. Viszont Cisz egyébként okos és empatikus, tehát lehetetlen, hogy legalább önmagában ne ismerné el a kérdésben az igazságot. Talán fél, hogy kompromittálódik, vagy esetleg kommunista családi háttérrel önellentmondásba jut? Esetleg oly eredményes az állami agymosás, hogy valóban azt hiszi, igaza van?

Hosszú lesz ez a bejegyzés, úgyhogy címszavakban még pár jellemző apróság: Praktikum – a dán villanykapcsolók és ablakreteszek rejtélyes világáról, és jellegzetes dán őszi és tavaszi hangulat; ezt én fotóimmal igyekeztem visszaadni, most itt vannak leírva is.

Lehet hogy kicsit sok az olvasmány, nekem rengeteg emléket hozott vissza a mindennapokból. Mindenesetre ha valaki Dániába menne hosszabb időre, olvasgassa szorgalmasan Gábor blogját, érdemes!

Budapesti búcsú

Az utolsó közös koncertek után hirtelen elkapott a fogaskerék újra itthon, munka- és lakáskeresés, meg sok egyéb intéznivaló. Most, hogy kicsit egyenesbe kerültem (az új albérlet szinte teljesen berendezve, kedden pedig már munkába is állok), pótolom a hiányosságokat.

Ahogy előző bejegyzésemben is írtam, végül Budapestre jöttünk a dánokkal koncertezni (és persze partizni). Mivel én az utolsó három hétre már nem tértem vissza Vallekildébe (hivatalosan június 6-ig tart a kurzus), így az utolsó közös koncertek és búcsúpartik voltak ezek.

Vasárnap délelőtt indultunk egy nagy és kényelmes turistabusszal, és körülbelül 20 óra éjszakai utazás után értünk haza. Én még Bicskén leszálltam a buszról, mivel az utolsó hetet inkább pihenéssel mint Budapesten mászkálással akartam tölteni. Természetesen a keddi próbán és a koncerteken ott voltam, és a búcsúpartit se hagytam volna ki semmi pénzért. 😀 A Gödörben és a Tűzraktérben is nagyon jól sikerültek a programok (koncert némi felolvasással vegyítve), nagy volt a hangulat és zeneileg is egész jók voltunk (már persze magunkhoz mérten 😉 ).

Az út közben minden busszal utazóról készítettem még egy portrét az emlék kedvéért, és a tűzraktéri koncerten is lőttem pár fotót, klikk ide a képekért!

Vörös Andris zenésztárs és filmes guru elkészítette a koncertfelvételek válogatását a legjobb nótákból; az első három videó a Gödörben, a második három pedig a Tűzraktérben készült. Enjoy them! 8)

Klikk a többi videóért: Folytatás

Vallekilde menni Budapest [frissítve]

Az eredeti féléves programban az szerepelt, hogy májusban az iskolával egy hetes dániai körútra indulunk, más népfőiskolákban megszállva, koncerteket adva, körülnézni az ország más tájain, egészen Észak-Jütlandig. Az iskola vezetése azonban úgy döntött, hogy olcsóbb és érdekesebb lesz, ha ehelyett Budapestre utazunk egy hétre.

Hát először jól felhúztam magam ezen, mert ugye egész Dániát körbenézni saját erőből nagyon sokba kerülne, eddigi túráink során nem nagyon hagytam el Sjællandot. Budapestet ezzel szemben úgy érzem elég mélyrehatóan ismerem már. 😉 További dilemma volt, hogy a túra utáni három hét ami hátravan még a félévből nem biztos hogy megéri a 24 órás buszutat vissza Dániába.

Ha már Budapest, akkor viszont remek alkalom hogy mindenkit meghívjak a koncertjeinkre! Ne tessék komoly színvonalra számítani mert nagyon vegyes a társaság, de remélem azért összekapjuk magunkat… egyébként meg jó alkalom egy kis dánokkal való ismerkedésre, és újra találkozásra. 🙂

Vallekildéből még május 10-én indulunk busszal, 11-én délelőtt fogunk megérkezni Budapestre. Elvileg három koncertet adunk, ebből az első még nagyon kétséges, de a másik kettő biztosan meg lesz tartva. A szentendrei koncert törölve lett, így csak két koncertet fogunk adni.

[Frissítve] Időpontok és helyszínek:

  • május 12. kedd koradélután – Szentendre, utcai koncert (?)
  • május 13. szerda 19:00 – Budapest, Gödör Klub
  • május 14. csütörtök 21:00 – Budapest, Tűzraktér

A dánok péntek este hagyják el az országot, én pedig – végül így döntöttem – itthon maradok, kihagyva az utolsó három vallekildei hetet. Úgy néz ki tennivalóm lesz sok, nomeg júniusban Zsuzsót is meg kell látogatnom feltétlenül! 😉

A koncertekre mindenkit szeretettel várok!

Lenni vagy nem lenni – Kronborg és Frederiksborg

Múlt hét pénteken páran magyarok útra keltünk Vallekildéből egy kis országnézésre. Úticélunk két kastély volt, a helsingøri Kronborg és a királynő nyári rezidenciájául szolgáló Frederiksborg.

Kronborg erődítménye az Øresund-szoros védelmére szolgált, az itt álló ágyúkkal nyomatékosították Dánia jogát a szoroson áthaladó hajók megvámoltatására. A hajóforgalom azóta is igen nagy erre, hiszen ez a fő átjáró a Balti-tenger felé. A kastélyhoz Hamlet története mellett még egy legenda fűződik: a pincében látható egy hatalmas kő viking harcos; Holger, a dán. Ha Dánia bajba kerülne, feláll kőszékéből és megvédi az országot. Túl nagy esély erre mostanában nincsen; az utolsó háborút a dánok 1864-ben vívták.

Frederiksborgban is bejárható a teljes kastély – mivel a királynő csak júniusban érkezik meg ide, így mindenhol szabadon lehetett körbenézni, egy nagy múzeum gyakorlatilag az egész épület. A parkja különösen gyönyörű, sétáltunk benne egy nagyot, és majdnem ölebbé neveltünk egy kíváncsi vadkacsát. 🙂

Én sajnos otthon hagytam a fényképezőgépem, de Marci fotóiból töltöttem fel nézgetésre.

Írok hamar megint, ugyanis híreim vannak; hamarabb érkezem haza mint eredetileg számításban volt (június 6.) és viszek magammal egy busznyi dánt is Budapestre! 😉 Részletek holnap!

Zöld erdőben jártam

Kedd reggel indultunk északnak Feri bácsival és Lisbet nénivel valamint Paullal a svédországi kis házhoz. Egy óra autókázás után Helsingørben szálltunk kompra. A hajóról szépen lehetett fotózni a híres Kronborg-kastélyt (ahol Shakespeare Hamletja játszódik) és az Øresund-szorost. Húsz perc alatt értünk át svéd földre, Helsingborg városába. Innen még kb. 100 km autózással jutottunk el a Markaryd melletti kis házhoz.

A víkendház tényleg az erdő közepén áll, egy nagyobbacska patak csörgedezik mellette. A kilátás gyönyörű, a legközelebbi szomszéd sokszáz méterre, madárcsicsergés, vadkacsák, zöld fenyves. A napok nyugisan teltek,  délelőtt ez-az (bevásárlás, melózgatás, ház körüli teendők), délután pedig hatalmasokat sétáltam az erdőben úttalan utakon, elhagyatott favágóutakon, vadcsapásokon, vízmosásokban kószálva. Emberrel csak nagyon elvétve lehetett találkozni, bár a húsvéti szabadnapok kezdetével azért benépesült a nyaralóövezet. Az időnk szinte végig szikrázó napsütés, napközben 13 – 18 fok volt.

Nagyon élveztem a kikapcsolódást, a kiszakadást a vallekildei életből – amit szeretek ugyan, de már kicsit sok néha ugyanazzal a 30-40 emberrel összezárva lenni. Rengeteg fotó is készült, klikk ide az útiképekért és az erdei hangulatért. 😉

Most pedig éppen ülök kinn a teraszon Vallekildében, napsütés, madarak, zöld mező, üres iskola (minden dán hazament húsvétolni), gyors internet… 🙂 …meló. 🙁 Boldog húsvétot kívánok mindenkinek!

Svédországba mentem, este jövök! [frissítve]

Holnap kezdődik a húsvéti szünidő a suliban, én pedig útra indulok Feri bácsiékkal a svédországi víkendházukba. Pontos helyszínt ne kérdezzetek, valahol Göteborgtól északkeletre egy nagy erdőség közepén. (Majd holnap megkérdezem tőlük, hol is van pontosan.)

[Frissítés] Megnéztük térképen merre is lehet a víkendház. Ha keresnétek, Markaryd falu közelében a Lillån-patak partján találtok rám a következő napokban. 😉

Nagyobb térképre váltás

A teljes jövő hetet ott fogom tölteni kirándulással, napozgatással, esetleg horgászással… agytornának dán nyelvkönyvet viszek és kicsit maszekolnom is kell majd közben, de igyekszem nem túlzásba vinni egyiket sem. 😀

Internet közelében keddtől szombatig nem leszek, utána viszont exkluzív svéd fotókkal várom vissza kedves látogatóimat! 😉

SSzabi @ Vallekilde

Szabolcs barátom meglátogatott múlt héten a kies Vallekilde Népfőiskolán. Eddigi szobatársam, Mads átköltözött addig egy másik sráchoz, így kényelmesen elfért nálam a sztárszaxofonista. 😉 Hétközben kipihente itt falun a diplomamunka fáradalmait, nomeg a zeneórákon és a pénteki koncerten erősítette csapatunkat pár klassz szóló erejéig. Hétvégén kiruccantunk Koppenhágába, a múltkori túra emlékeiből próbáltam némi idegenvezetést tartani. Én nem nagyon kattintgattam a héten, de Szabolcs fotóit elkértem, vegyesen Malmö, Vallekilde és Koppenhága a helyszín.

Örülök hogy itt voltál, Szabi, ha meguntad a diplomamunkát várunk vissza! 😉