A világ túloldalán

Ez úton adatik tudtára mindenkinek: megérkeztem! Az út hosszú volt és unalmas, de alapjában véve minden szerencsésen alakult.

Hajnali 5 előtt indultunk el Bicskéről, jégen piruettező autók között értünk ki a reptérre 6 körül. Itt némi technikai gond volt a check-innel, de legalább soron kívül letudhattam a biztonsági ellenőrzést, így időben a gépen ültem. Fél órás késéssel érkezett a gép Zürichbe, viszont szerencsére az interkontinentális járat is késett, így abszolút kényelmes átszállásom volt.

Az óceán fölötti 8 órás út eseménytelenül telt – tapasztalatom szerint az American Airlines régebbi gépeket üzemeltet mint a Continental, így itt se egyedi monitor, se szabványos konnektor nem volt. Viszont rengeteg üres ülés lévén, sikerült egy hármas egységet egyedül befoglalnom, így akár el is feküdhettem keresztben, ha úgy tartotta kedvem. A központi monitoron néztem meg két filmet, és összeismerkedtem két kedves magyar útitárssal – Péter Los Angelesbe tartott hazafelé, Kriszti pedig egy fél éves nyaralásra érkezett Long Islandre. Jól esett velük beszélgetni a hosszú út alatt, még szakmáztunk is egy adagot. 🙂

Az USÁban sima bevándorlás és újabb biztonsági ellenőrzés után (a késésnek köszönhetően) alig kellett várakozni a costa ricai gép indulásához. Ezen a járaton sikerült végre aludnom is 1-2 órát, és belekezdeni az utazásra vett könyvembe (Game Of Thrones). San Joséban pedig várt már rám Sara (a házinénim), aki volt olyan kedves, és kijött elém a reptérre.

Az egész út mindennel együtt 24 órát vett igénybe, így amint lehetett, bedőltem az ágyba, mint egy darab fa. Szállásként egyelőre a tavalyi szobát bérlem, de szeretnék hamarosan önálló lakhatást találni a környéken, praktikus és pénzügyi okokból is jobb lenne így. Mai nap még félkómásan akklimatizálódok az irodában, illetve telepítem a szükséges programokat, holnaptól meló ezerrel.

10 hozzászólás a(z) “A világ túloldalán” bejegyzéshez

  1. Áááááh Balázs, te nem tudod, mi a jó! Minek mész oda, ha egyszer a telet szereted?!?!? Mentél volna akkor Izlandra!
    (Egyébként ha nem vigyázol, úgy jársz, mint egy kedves ismerősöm: 4 hónap krétai animátorkodás után cigánybarnán és tejfelszőkén jött haza – gondolom a lányok legnagyobb örömére. Úgyhogy hajrá!!)

  2. @Jazzabi: azt hiszem az Avataron kell beállítani (legalábbis nekem ez dereng). De én ezt már nem tudom átállítani, mert nem csak a(z avataros) jelszavamat felejtettem el, hanem a felhasználónevemet is. 😀

  3. @Jazzabi: A kép New Yorkban készült természetesen, a JFK-n, a biztonsági ellenőrzésre várva. Hamarosan legyőzöm a lustaságomat és fotózok itt is egy adagot. A gravatar.com a barátod!

    @Zsuzsó: Imádom az itteni időt, de nem akarok egy nap alatt rákvörösre égni, bocs. Nem tudom voltál-e már a 10. szélességi fok környékén, de itt nem játék a napsütés!

  4. Köszi a segitséget mindkettőtöknek, most elvileg már lesz képem. 😛

    A trópusi nappal vigyázz Balázs! Amikor már úgy érzed mintha a sütőben lennél amikor kilépsz a napra az nem vicc! 😉 Indiában volt már hogy a lábfejem nem kentem be és leégett a szandálban, na utána nem futkostam sehova pár napig csak mezitláb. 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..