Jazz line lessons

Kik?

Összesen 12 diák gyűlt össze idén a zenei szakra, eléggé furcsa felosztásban: 3 gitáros, 4 basszgitáros (!), 2 rézfúvós (trombita és harsona), 1 énekes (kicsit tud zongorázni is), 1 dobos, 1 billentyűs. A zenei tudásszint vegyes; általában nem túl sok elméleti alappal de jópár év bandában zenéléssel érkeztek az emberek, a gitárosok jellemzően inkább akkordmágusok mint kottaolvasók, a fúvósoknak meg mindig transzponálni kell. Ugyanakkor van aki konziba felvételizik idén, és van két senior tagunk is: az egyik basszgitáros 30 éves körüli, sokat játszott dán avantgard rock bandában, pár év kihagyás után jött ide gyakorolni. A másik egy svéd old school rocker stílusú basszeros valahol a 40-50-es éveit taposva, betegség után próbál újra formába lendülni nálunk; ő komoly zenei alapokkal rendelkezik (az USÁban is tanult pár évig), szabadidejében általában a saját zenéjét írogatja a szobájában berendezett elég komoly házi stúdióban.

Kivel?

Két zenetanárunk is van, akik felváltva tartják az órákat; Jacob és Nicolai. Mindketten zeneakadémiát végeztek (gondolom jazz szakon), elsődleges hangszerük a szóló- ill. basszgitár. Szakmai tudásra tehát nincs gond, Jacob aprólékosan figyel is mindenre és mindig tud érdemileg hozzáfűzni a dolgokhoz; Nicolai kicsit lazább fazon, de ő is jól nyomja a témát. A hangulat laza, ökörködős; mindenki támogatva van és segítenek bárkinek – alapvetően az egész sulinak ez a filozófiája.

Mit?

Általában a tanárunk vagy saját választás alapján emelünk ki nótákat megtanulásra. Jazz standardek, Radiostar nóták, Miles Davis szerzemények kerültek eddig terítékre. Próbálnak olyat találni amit együtt játszhatunk (ami ebben a felállásban eléggé nagy kihívás), de lesznek olyan esetek is amikor két külön bandára válunk szét majd.

Hogyan?

A napunk általában új nótával kezdődik. Ilyenkor először meghallgatjuk felvételről az adott számot, képbe jövünk ritmusban, stílusban, szerkezetben. Ezután megkapjuk az akkordokat (meg esetleg a dallamot kottázva), és mindenki nekiesik megtanulni hangok szintjén. A gitárosoknak be kell tanítani a dallamot, mert a kotta nem az erősségük (van amikor nincs is lekottázva a dallam), a fúvósoknak és a dobosnak tisztába kell jönnie a szerkezettel meg a ritmussal, nekem stílusbeli kérdéseim szoktak adódni. Ha ének is van a darabban, akkor még az ideális hangnemet is meg kell találni közben. Végül lassan összeáll a darab a közös zenélésre; ha mindenkinek megvannak az alapok, akkor a szólózás rendje is kiosztásra kerül; általában 2-3 hangszer játszik szólót egy nótában, szabadon improvizálunk a hangnemre vagy az akkordmenetre. Innentől újra meg újra elővesszük a darabot pár napig, míg mindenkinek teljesen összeáll a fejében a zene.

Persze nem egyvégtében nyomjuk egész nap; kábé óránként tartunk tea-, kávé-, és cigiszünetet; és persze van ebédszünet is. Időnként szóba kerül némi szolfézs és zeneelmélet, ha szükség van rá; máskor pedig külön kisebb csoportokra válunk gyakorlás végett.

Jövő héten síelni megy az egy szem dobosunk, így szerzői hetet tartunk: mindenki megpróbál összehozni valami saját szerzeményt, amiből a jobbakat játszuk majd koncerteken is illetve hangfelvétel készül majd belőle. Appropó: zenészek! Van valakinek némi zeneelméleti anyaga a hagyományos kínai pentaton népzenéről? Megköszönném…

3 hozzászólás a(z) “Jazz line lessons” bejegyzéshez

  1. Hello!

    Jó látni hogy azért nincs különbség a módszertanban a fejlett nyugat és a keleti préri között! 🙂 A zeneakr összetétel tényleg elég extrém, kis húrtúltengés van ahogy látom. A Davis számokkal kezdik mindenhol, mert könnyűnek néz ki, aztán kiderül hogy jól játszani egyáltalán nem az. Ajánlom a Kind of Blue c. lemezt a figyelmedbe. 😉

    Kínai zenében nem vagyok járatos, Mr. Google biztos segít! 😉

  2. Na csáó! Mikor lesz hanganyag? Nagyon kíváncsi vagyok!
    És magát a jazz-zongorázást is oktatják néked vagy csak úgy általában a zenét?
    Amúgy el sem tudom képzelni, hogy ennyien hogy tudtok együtt játszani. 🙂 De bizti jó lehet!
    És hogy jössz ki az emberkékkel? Kikkel barátkozol? A magyarkák jó fejek? És a szobatársad?
    A kínai zenének utána nézzek? Tavaly tanultunk vmit róla.

    Na puszillak, minden jót 🙂

  3. @Jazzabi: Hál’ Istennek zeneileg még pont nem vagyunk akkora préri… ez még nem sikerült teljesen elrontani a politikusainknak. 😉 Miles Davist hallgatok mostanában sokat, kösz a tippet! Mintha már hallottam volna erről a Google nevű izéről, hol is találom…? 😛

    @Nóri: Lehet hogy megvárjuk vele a következő koncertet… ez nem sikerült olyan fényesen, és én is le vagyok maradva a képről. 🙁 Sajnos egyéni oktatás nincsen, pedig örültem volna neki.
    Tényleg túl sokan vagyunk, nagyon tömör a hangzás így; de sajnos dobos- és énekeshiányban szenvedünk. Egy négy-öt fős bandával jobban lehetne boldogulni zeneileg, az biztos.
    Emberekkel jól kijövök bár a dánok bunkók kicsit néha… A magyarok rendesek, mi vagyunk a legnagyobb külföldi kontingens, és még jönnek is februárban! A szobatársam Mads, egy dán basszeros fickó; a nagy bulizások miatt sokszor teljesen más életritmust élünk, de valahogy azért megoldjuk. 😉
    A kínai ötletem közben teljesen átalakult, de a téma azért még érdekel! Nagy energiát azért ne fektess bele ha elsőre nem találnád.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..